A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) a legnépszerűbb adózási forma: közel kétszázezer adózó választotta.

Előnye, hogy adminisztrációja rendkívül egyszerű, elegendő bevételi nyilvántartást vezetni, év közben is választható, és a kisadózó esetében mentesülünk a jövedelemszerzéssel összefüggő közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól.

Hátránya azonban, hogy ellentétben a „normál” adózású munkabérrel a főállású kisadózó ugyan jogosultságot szerez az ellátásokra (nyugdíj, álláskeresési járadék), de a számításkor figyelembe vett alap alacsony, mindössze 90 eFt.

De lássuk sorjában!

A kata alanya lehet

  • az egyéni vállalkozó,
  • az egyéni cég
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság.

A fentiek közül jelen cikkben csak a bt-vel és a kkt-vel foglalkozunk.

Az adóalanyiság választásának feltétele, hogy a vállalkozás adószámát az adóhatóság a megelőző két éven belül nem törölte, ill. nem volt jogerősen felfüggesztve.

A katát választó vállalkozásnak kisadózóként kell bejelentenie mindazon tagjait, akik részt vesznek a vállalkozás tevékenységében (nem munkaviszonyban).

Kisadózó lehet főállású ill. főállásúnak nem minősülő.

Főállású kisadózó pl. az, akinek nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, vagy nem saját jogú nyugdíjas. A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, és 50 eFt tételes adót kell fizetni utána.

A vállalkozás dönthet úgy is, hogy a főállású kisadózó után a magasabb adót, 75 eFt-ot fizeti, ebben az esetben a fentebb említett ellátások számításának alapja 150 eFt lesz.

A főállásúnak nem minősülő kisadózó után 25 eFt tételes adót kell fizetni, viszont biztosítottnak nem minősül és társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.

A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét kell megfizetni a tárgyhónapot követő hónap 12-ig.

A kata esetében a bevételi értékhatár 12 millió Ft, e feletti bevétel megszerzése esetén a meghaladó rész után 40% adót kell fizetni az adóévet követő év február 25-ig. A tételes adóval ellentétben erről bevallást is be kell nyújtani.

Az adóalanyiság időszakában a bejelentett kisadózó a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos bevallási és megfizetési kötelezettségek alól mentesül:

  • társasági adó,
  • a személyi jövedelemadó, járulékok (ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is),
  • szociális hozzájárulási adó,
  • egészségügyi hozzájárulás,
  • szakképzési hozzájárulás.

A kisadózó vállalkozásnak adatot kell szolgáltatnia azon személyről, akitől a naptári évben megszerzett bevétele meghaladja az 1 millió forintot. A kisadózó számláját befogadó adózónak a tárgyévet követően szintén adatot kell szolgáltatni a kisadózóról, amennyiben a kisadózó vállalkozásnak több mint 1 millió Ft-ot juttatott.

Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében vélelmezheti, hogy a kisadózó és a fenti személy között munkaviszony jött létre. Ekkor a kisadózónak kell bizonyítania ennek az ellenkezőjét úgy, hogy az alábbi feltételek közül legalább kettő teljesül:

  • a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
  • a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
  • a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
  • a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
  • a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  • a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
  • a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja azért nem minősül főállású kisadózónak, mert heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll vagy a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban főállású társas vállalkozónak minősül feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, amellyel a kisadózó nem állt a fent említett jogviszonyok egyikében sem.

Ezen cikk keretében természetesen csak a főbb szabályok ismertetésére volt lehetőség. A cikk nem minősül tanácsadásnak. További kérdéseikre választ kaphatnak a NAV oldalán, vagy forduljanak hozzánk.

 

Kép forrása: pixabay.com