Amennyiben a munkavállaló kéri, a munkáltató adhat kölcsönt a munkaviszonyra tekintettel, de ennek feltételei vannak. A kölcsönszerződés megkötésére a Ptk. rendelkezéseit alkalmazhatják a felek, a szerződés tartalmát szabadon meghatározhatják.

A kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell a kölcsön összegét, a törlesztések mértékét és ütemezését, a visszafizetés határidejét és a kamatot. Nagyon fontos még egy dolgot belefoglalni a szerződésbe: ez pedig a kölcsön célja. A pénzösszeget csak szociális célra lehet fordítani, ami lehet pl. lakásvásárlás, felújítás, vagy a munkavállaló családjában felmerült nagyobb egészségügyi kiadás. Ebből következik, hogy a kölcsön csak eseti jelleggel nyújtható.

Lehet ugyan nyújtani kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású kölcsönt is, az azonban a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szja és eho szabályok szerint adózik. A kamatkedvezmény a munkavállaló jövedelmének tekintendő, ennek az összegnek a 1,18-szorosa után kell 15% szja-t és 27% ehot fizetni.

Az adót a munkáltató állapítja meg, vonja le és vallja be adóévenként, az adóév utolsó napjára (vagy a kölcsön megszűnésének napjára) vonatkozóan. A kamatkedvezmény nagysága a munkavállaló által fizetett kamat illetve a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegének a különbözete. Amennyiben tehát az adófizetést szeretnénk elkerülni, célszerű a kölcsönszerződésben legalább jegybanki alapkamat plusz 5 százalék mértékű kamatot kikötni.

Van olyan eset is, amikor a kedvezményes kamatozás vagy a kamatmentesség ellenére a munkavállalót nem terheli adófizetési kötelezettség, ez pedig olyankor van, ha a kölcsön lakáscélú munkáltatói támogatásnak minősül. Ezt azonban alaposan körbe kell járni, mert sok feltételnek kell hozzá megfelelni.

 

A cikk nem minősül tanácsadásnak. További kérdés esetén kérjük forduljanak hozzánk.