Azt, hogy két vállalkozás kapcsolt vállalkozásnak minősül-e vagy sem, nem is olyan könnyű eldönteni. Sok szempontot kell figyelembe venni ahhoz, hogy válaszolni tudjunk erre a kérdésre. Vizsgálni kell, hogy megvalósul-e a befolyásgyakorlás a tulajdoni viszonyok miatt vagy a szavazati jogok aránya miatt, és a személyek, tulajdonosok, ügyvezetők rokonsági fokát is.

A kapcsolt vállalkozás minősítés több adózási területen is lényeges.

Az egyik, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti első szerződéskötést követő 15 napon belül a vállalkozásoknak be kell jelenteniük a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az adóhatóságnak (a megszűnést is 15 napon belül).

Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek a következők:

  • az adózó és az a személy, amelyben az adózó közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
  • az adózó és az a személy, amely az adózóban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
  • az adózó és más személy, ha harmadik személy közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik (azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni),
  • a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
  • az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
  • az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

Mit is jelent ez? A „többségi befolyásolás” fogalmát az új Polgári Törvénykönyvben találjuk: a többségi befolyásolás olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

„Meghatározó befolyás”: a befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és

  • jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy
  • a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. Közeli hozzátartozónak számít a házastárs, az egyenes ági rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

„Ügyvezetés”: a vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület.

Nézzünk néhány egyszerű példát a tulajdonviszonyok alapján:

  1. Ha „A” Kft és „B” Kft tulajdonosai között van valaki, aki mindkettőben többségi tulajdonos, akkor a 2 cég kapcsolt vállalkozásnak minősül.
  2. Ha „A” Kft tulajdonosai János 40% és a felesége 60%, míg „B” Kft tulajdonosai János 40% és a lánya 60%, akkor úgy kell tekinteni, mintha János mindkét cégben 100%-ot birtokolna (össze kell számolni), így ezek a cégek kapcsolt vállalkozások.
  3. Ha János egyéni vállalkozó, „B” Kft tulajdonosai pedig: János 15%, felesége 15%, testvére 25%, barátja 45%, akkor a „B” Kft-ben János része a közeli hozzátartozók miatt 55%, tehát az egyéni vállalkozás és a Kft szintén kapcsoltak.
  4. Ha János részesedése az „A” Kft-ben 30%, feleségéé 30%, a fiáé pedig 40%, miközben a fiú egy Bt kültagja is (nincs személyes közreműködés), akkor a 2 cég nem kapcsolt vállalkozás. Ha a fiú beltag lenne, vagy kültagként is vállalna személyes közreműködést, akkor már kapcsolt vállalkozások lennének.

Nézzünk néhány egyszerű példát az ügyvezetés alapján:

  1. Ha „Z” ügyvezető „A” Kft-ben, és ügyvezető „B” Kft-ben, miközben nem tulajdonosa egyik társaságnak sem, akkor is kapcsolt vállalkozásokról beszélünk az ügyvezetés egyezőségére való tekintettel.
  2. Ha „Z” ügyvezető „A” Kft-ben, és cégvezető „B” Kft-ben, miközben nem tulajdonosa egyik társaságnak sem, akkor nem beszélhetünk kapcsolt vállalkozásokról, ugyanis a cégvezető nem vezető tisztségviselője a társaságnak.

A cikk nem minősül tanácsadásnak. További kérdés esetén kérem forduljanak hozzánk.